Mi jó történt múlt héten: jó hírek, amikről tudnod kell

Jó hírek a világból

A világban nem csak szörnyűség és baj történik. Hétről hétre mutatjuk, mi az, aminek örülhetünk. A jó hírek közül szemezgettünk.

Egy felmérés szerint a fiatal európaiak hajlandóak a bolygót előtérbe helyezni

A mai európai fiatalok a holnap bolygóőrzői – derül ki egy felmérésből, mely szerint a fiatalok nyitottak arra, hogy nagy életmódbeli változtatásokat hajtsanak végre a klímaváltozás lelassításának érdekében.

A YouGov felmérése a Guardian számára kimutatta, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok nagyobb valószínűséggel cserélnék le az autót vagy váltanának elektromos meghajtású járműre, mint a 65 év feletti válaszadók. Továbbá a fiatal válaszadók 46 százaléka támogatta a fosszilis üzemanyaggal működő autók betiltását – ez több mint kétszerese a 65 év felettiek 22 százalékának. 

A felmérést augusztusban végezték Nagy-Britanniában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban, és az is kiderült, hogy a fiatalok nagy csoportja a gazdasági aggodalmak miatt elzárkózik a családalapítás gondolatától a következő évtizedben.

A fiatalabb korosztály kicsivel több mint egyötöde hagyná el szívesen a húst és a tejtermékeket az étrendjéből, vagy már vegánná is vált, szemben a 65 év felettiek 13 százalékával. Ami pedig a használt ruhák vásárlását illeti, a 18-24 évesek 35 százaléka örömmel lépett utcára használt ruhákban, míg a 65 év felettiek körében ez az arány 26 százalék volt. 

A statisztikák szerint a hús lecsúszik a brit étlapokról

A britek kevesebb húst esznek, mint valaha az új kormányzati statisztikák szerint, a Covid elhúzódó hatása, a megélhetési válság és az életmódváltás áll az étrendváltás hátterében.

A háztartások élelmiszer-vásárlására vonatkozó adatokból kiderül, hogy a 2022 márciusáig tartó egy évben átlagosan 854 gramm húst fogyasztottak hetente. Ez kevesebb mint fele egy közepes méretű csirke súlyának, és a legalacsonyabb érték a feljegyzések közel 50 évvel ezelőtti kezdete óta.  

Összességében a számok azt mutatják, hogy 2012 óta 14 százalékkal csökkent a háztartások húsfogyasztása. Kevesebb húst fogyasztunk elvitelre is: a hamburgerek, kebabok és húspástétomok fogyasztása alacsonyabb, mint az 1980-as évek óta bármikor.

Linus Pardoe, a Good Food Institute Europe brit szakpolitikai vezetője úgy látja, hogy a hír egyfajta kétélű kard. „A húsfogyasztás erőteljes csökkenése egyértelműen segít a nettó nullához vezető úton, de aggasztó, hogy egy világjárvány és egy megélhetési válság komor keveréke kellett ahhoz, hogy ez a változás érdemben megvalósuljon. A politikai döntéshozóknak nem szabadna ezt csak úgy a piacra bízni.”

Az IEA szerint a megújuló energiaforrások térnyerése „megállíthatatlan”

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden közzétett legfrissebb éves jelentése szerint a 2020-as évek végére a megújuló energiaforrások fogják biztosítani a világ villamosenergia-termelésének felét.

A globális energiafelügyeleti szervezet szerint a változások 2030-ra „jelentősen megváltozott” globális energiarendszert jelentenek majd, mivel az előrejelzések szerint az olaj, a szén és a gáz iránti kereslet a következő hét évben tetőzik majd. 

A pozitívabb előrejelzések között – amelyek a kormányok jelenlegi politikai beállításain alapulnak világszerte – az szerepel, hogy az elektromos járművek száma az utakon megtízszereződik, a napenergia több villamos energiát termel, mint amennyit jelenleg az Egyesült Államok teljes energiarendszere, és háromszor annyi pénzt fektetnek a tengeri szélerőművekbe, mint a szén- és gáztüzelésű erőművekbe. 

Az IEA World Energy Outlook 2023 című kiadványának jó híreit azonban óvatosságra intő megjegyzésekkel árnyalták, mivel a szervezet figyelmeztetett, hogy a kibocsátások még mindig túl magasak, és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének gyors ütemben kell folytatódnia, hogy elkerüljük a kritikus 1,5 Celsius-fokos cél elérését. 

„A tiszta energiára való átállás világszerte zajlik, és ez megállíthatatlan. Nem az a kérdés, hogy „lesz-e”, csak az, hogy „mikor” – és minél hamarabb, annál jobb mindannyiunk számára” – mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

Egy áttörést jelentő kezelés reményt adott a méhnyakrákos betegeknek

Az olcsó, már létező gyógyszereket használó új méhnyakrák-kezelést az elmúlt két évtized legnagyobb áttöréseként üdvözölték.

A Cancer Research UK finanszírozott egy 500 méhnyakrákos beteg bevonásával végzett vizsgálatot, és „figyelemre méltó” eredményekről számolt be. A vizsgálat megállapította, hogy azoknál a nőknél, akik a szokásos kemoradiációs kezelés előtt hathetes intenzív kemoterápiás kúrát kaptak, 35 százalékkal csökkent a halálozás vagy a rák kiújulásának kockázata. 

A tanulmány szerzői remélik, hogy a már meglévő gyógyszerek – karboplatin és paclitaxel – használata azt jelenti, hogy a kezelés viszonylag gyorsan bevezethető.

„Több mint 20 éve ez a legnagyobb javulás a betegség kimenetelében” – mondta a vizsgálatot vezető Dr. Mary McCormack, a University College London Rákkutató Intézetének munkatársa. „Hihetetlenül büszke vagyok az összes betegre, akik részt vettek a vizsgálatban.”

Izland miniszterelnöke csatlakozott az egyenlőtlenségek miatti tömeges munkabeszüntetéshez

Izland miniszterelnöke a héten a nemek közötti egyenlőség nevében csatlakozott az ország ötven év óta először megtartott női sztrájkjához.

Mintegy 100 000 nő és nem bináris személy – az északi ország teljes lakosságának mintegy negyede – gyűlt össze kedden Reykjavíkban, hogy tiltakozzon az egyenlőtlen bérezés és a nemi alapú erőszak ellen. 

További több ezer nő vett részt sztrájkokban az ország városaiban, bezárva az iskolákat, üzleteket és bankokat, késleltetve a tömegközlekedést és ellátatlanul hagyva a kórházakat. 

Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnök szolidaritást vállalt a munkabeszüntetéssel, és elmondta, hogy elvárja, hogy a kabinetjébe tartozó többi nő is hasonlóképpen cselekedjen. 

Katrín Jakobsdóttir a sztrájkoló tömeg élén (kép: BBC)

Freyja Steingrímsdóttir sztrájkszervező a Reutersnek elmondta, hogy Izlandot „egyenlőségi paradicsomként” ismerik – a Világgazdasági Fórum 14 egymást követő évben a világ legegyenlőségibb országának minősítette -, de a valóság nagyon más. 

„Még mindig vannak nemek közötti egyenlőtlenségek, és sürgős cselekvésre van szükség” – mondta.

Egy kutatás szerint a tengeri madarak lassan immunissá válnak a madárinfluenza ellen

A vadon élő madarak a madárinfluenzával szembeni immunitás kialakulásának jeleit mutatják a brit Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség (APHA) által vezetett új kutatás szerint.

A H5N1 vírus a feltételezések szerint világszerte több millió vadon élő madarat pusztított el, és a járvány – az eddigi legsúlyosabb – csak az Egyesült Királyságban több tízezer áldozatot követelt. 

A skóciai Bass Rockon, a Firth of Forth folyóban lévő északi sáskákból, a világ legnagyobb kolóniájából vett vérminták azonban azt mutatták, hogy a madarak csaknem egyharmadánál már antitestek mutathatóak ki.

A felfedezés reményt ad arra, hogy a vírus kevesebb madarat pusztíthat el ezen a télen, bár a mutációs képessége azt jelenti, hogy a jövő évi utódok immunitása korántsem garantált. A pozitív fejleményt ellensúlyozta a héten megjelent hír, miszerint a madárinfluenza elérte az Antarktiszt. A szakértők aggódnak a pingvinek és fókák elszigetelt populációi miatt, amelyek még soha nem voltak kitéve a halálos vírusnak.

Egy bútorhulladék-kezdeményezés 2 milliárd font értékű megtakarítással kecsegtet

A kereskedelmi óriások, köztük az Asda, az Ikea, a Sainsbury’s és a Dunelm összefogtak a használt bútorok népszerűsítése, a hulladékok kezelése és a háztartások több milliárd font készpénz megtakarítása érdekében. 

Ők az eBay által az éghajlatvédelmi kampánycsoporttal, a Waste and Resources Action Programme (WRAP) kampánycsoporttal közösen indított, újonnan létrehozott Circular Change Council (Körforgásos Változás Tanácsa) tagjai. 

A szervezet azt a 22 millió darab bútort – köztük 4,8 millió kanapét – vette célba, amelyet évente kidobnak az Egyesült Királyságban. 

A WRAP saját kutatásai szerint a kidobott bútorok egyötöde alkalmas újrafelhasználásra, és becsléseik szerint a háztartások évente 2,37 milliárd fontot takaríthatnának meg, ha új helyett használtat vásárolnának. 

„Legfőbb ideje, hogy foglalkozzunk a környezetre gyakorolt hatásokkal, és azt is megvizsgáljuk, hogyan tudunk mindannyian, mint polgárok, pozitív változást elérni, miközben pénzt takarítunk meg, például arra ösztönözve az embereket, hogy a ruhákhoz hasonlóan használt bútorokat vásároljanak” – mondta Harriet Lamb, a WRAP vezérigazgatója. 

A gyógyszerek nem hatnak? Próbáld ki helyette a kedvenc zenédet

Lehet, hogy egyeseknek fejfájást okozhat egy dübörgő death metal vagy egy ballada, de kutatók kimutatták, hogy másoknál ennek pont az ellenkezője lehet a hatás.

A zene – különösen a személyes kedvencek – régóta ismert arról, hogy segít enyhíteni a fájdalmat, de a kanadai Montreali McGill Egyetem tudósai most úgy vélik, hogy az érzelmi és fizikai reakciók is számítanak. 

Tanulmányuk szerint a résztvevők kedvenc zeneszámainak fájdalomcsillapító ereje legalább olyan erős volt, mint a vény nélkül kapható gyógyszereké, például az ibuprofené, és jobban hatott, mint a számukra kiválasztott relaxációs zene.

Érdekes módon azt is megállapították, hogy a hatás néha fokozódott, amikor a személyes kedvencek zenei „borzongást”, például libabőrt, borzongást vagy bizsergést okoztak a hallgatóknak, ami a kutatók szerint blokkolhatja a fájdalomjeleket. A megható és keserédes kedvencek különösen hatásosak voltak.

forrás: https://www.positive.news/society/good-news-stories-from-week-43-of-2023/