Kevesebb tárgy, több boldogság: egy japán férfi minimalista élete

Minimalista stílus: a fenntartható jövő irányzata?

Miközben a sztorit olvastam, végig az járt a fejemben: hogyan volt képes a férfi ezt a drasztikus lépést megtenni? Aztán végignéztem a lakásomon és rájöttem, hogy én is ki tudnám dobni a holmijaink felét. Éljen a minimalista életmód!

A minimalizmus filozófiája tiltja a materiális dolgok felhalmozását, mert a tanok szerint ezek csak akadályokat és aggodalmakat görgetnek elénk. Ehelyett a lényegi dolgokra helyezi a hangsúlyt.

Nem újkeletű gondolat

Már az ókori filozófusok is úgy tartották: ha túl sok tárgyat birtoklunk, az előbb vagy utóbb bonyodalmakhoz vezet. “A boldogság nem a tulajdonban, hanem a tapasztalásban lakozik”, hangoztatják azok a minimalista márkák, amelyek próbálják velünk elhitetni, hogy az ő tárgyaik valójában nem is tárgyak, hanem egy életforma elemei.

A materiális világra válaszként több helyen felütötte fejét a minimalista irányzat, amely azt vallja: ha tered van, az többet ér minden birtokolt tárgynál.

Páli fordulat

A The Guardian hozott le nemrégiben egy sztorit egy fiatal japán szerkesztőről, aki úgy döntött, megválik dolgai nagy részétől és minimalista életstílusra rendezkedik be. Fumio Sasaki így beszél:

“Az, hogy csak a leglényegesebb dolgok vesznek körül, nem csak felszínes előnyöket hozott számomra, mint például egy tiszta szoba feletti öröm vagy a takarítás leegyszerűsödése, hanem egy sokkal alapvetőbb életfordulatot is. Megadta nekem a lehetőséget, hogy elgondolkodjak arról, mit jelent valójában a boldogság.”

Szemben az árral

A gondolkodásmód megváltozása egyúttal azt jelenti, hogy a jelenlegi társadalmi berögződésekkel teljesen szembemegy minden minimalista. Mi számít sokaknak manapság? Az, hogy milyen házad, autód és mennyi pénzed van. Ezzel szemben, a minimalizmus megtisztít minket minden anyagi világból származó káros előítélettől és segít felfedezni az emberek valódi értékeit. Ráadásul, a dolgokhoz való beteges ragaszkodás megszűnik, amint megszabadulunk tőlük, ezért szabadabb, függetlenebb életet élhetünk.

Hajlamosak vagyunk folyamatosan másokhoz hasonlítgatni magunkat, az anyagi helyzetünket, a birtokolt tárgyainkat… Miközben észre sem vesszük, hogy saját magunkból rabszolgát csinálunk a tárgyakhoz való beteges ragaszkodással, a műszaki kütyükön lévő idő- és pénzrabló tevékenységekkel, az egyre kevesebb személyes teret hagyó felhalmozással. Az, ha a boldogságot megvenni próbáljuk, ideig-óráig működhet, de amint elmúlik az új tárgy varázsa, máris kell egy következő. 

Te is könnyen beláthatod, hogy túl sok dolog birtoklása inkább akadály az életünkben, mintsem kincs. Mint egy hatalmas, tárgyakból épített fal, ami közted és a valódi boldogság között húzódik. A szokásaink között is érdemes válogatást tartani.

Szóval, selejtezésre felkészülni! Nem mondom, hogy úgy kiürítem a házat, ahogyan a képen látható fiatalember (a gyerekeknek valószínűleg nem adom be a minimalista szöveget), de az biztos, hogy az egyre fojtogatóbb tárgyi környezeten muszáj lesz valamit könnyítenem. Te hogy vagy ezzel?

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*