Elégedett embernek lenni nem azt jelenti, hogy semmit nem akarsz az élettől, hanem azt, hogy örülsz annak, amid éppen most van.
És te elégedett vagy?
Az interneten kering egy mese az, amely már sokadszorra is vírusszerűen terjed. Íme az egyik változata:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy sikeres üzletember, aki elment nyaralni egy gyönyörű tengerparti faluba. Egy nap, miközben a tengerparton sétált, egy halászra bukkant, aki a csónakjában henyélt, sütkérezett a napon, és a gitárján pengett.
Az üzletember beszélgetésbe elegyedett a halásszal, aki minden nap éppen csak annyit halászott, amennyi a családja szükségleteinek fedezésére elegendő volt, majd pihent és a barátaival, szeretteivel töltötte az idejét. Az üzletembert lenyűgözte a halász egyszerű életmódja, és tanácsokat adott neki, hogyan javíthatna a helyzetén.
Arra biztatta a halászt, hogy dolgozzon keményebben, fogjon több halat. A többletpénzből, amit kapott, vehet egy másik hajót, és felvehet más halászokat, hogy dolgozzanak neki. Hamarosan egy egész flottányi halászhajója lehetne – mondta az üzletember.
„És aztán mi lesz?” – kérdezte a halász.
Az üzletember türelmesen elmagyarázta, hogy a halász ezután építhetne egy gyárat, ahol feldolgozhatná a kifogott halakat, és hűtőkocsikban eladhatná őket az egész országban. Természetesen befektetőket kellene szereznie a gyár és a furgonok finanszírozásához, és leírta, hogyan lehetne mindezt megvalósítani.
„És aztán mi lesz?” – kérdezte a halász.
„Akkor eladhatnád a cégedet, gazdag ember lehetnél, és azt csinálhatnál, amit csak akarsz” – mondta a gazdag ember, izgatottan a halász előtt nyitva álló lehetőségektől. „Egész nap a tengerparton lehetnél, gitározhatnál és lóghatnál a barátaiddal.”
„De hát én most is ezt csinálom” – mondta a halász.
Nézd meg a mai életedet, majd nézz vissza húsz évvel ezelőttre. Nagy az esélye annak, hogy a mostani életed olyan, mint amilyenről csupán két évtizeddel ezelőtt álmodtál. Akkor miért nem vagy boldogabb, mint akkor?
Elégedettnek kellene lenned? Ha nem vagy az, akkor meg kellene próbálnod megtanulni, hogyan legyél az? Akkor mi lesz a „fejlődéssel” és a „teljes potenciálod elérésével”?
Ezeket a kérdéseket legtöbbünket nyomasztanak.
Pedig a válasz egyszerű. Könnyű megérteni, de egyáltalán nem könnyű megvalósítani.
Légy elégedett. Most azonnal. Bármilyen helyzetben is vagy, és bármit is értél el.
Aztán folytasd a munkát, hogy még többet érj el, ha, és csakis akkor, ha maga a munka az öröm forrása számodra. Azért dolgozol, mert bármilyen cél felé haladsz, az az életed útja. Nem azért, mert az „odaérkezés” valahogy boldogabbá tesz majd téged. Nem azért, mert az „elérés” gazdagabbá, híresebbé vagy mások által irigyeltté tesz.
És ekkor fedezed fel, hogy te építetted a ketrecet, amelyben be vagy zárva. Szükséged van arra a munkára, amit nem találsz kielégítőnek, hogy fenntartsd azt az életmódot, amit szintén nem találsz kielégítőnek.
Tudod, hogy rengeteg szemét gyűlt össze az életedben, de nem tudod kidobni. Még nem. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mások is jelen vannak a környezetedben, akik arra ösztönöznek, hogy még jobban törekedj, és még több szemetet halmozz fel.
Mit teszel tehát?
Először is értsd meg, hogy milyen szorult helyzetben vagy. Értsd meg mélyen. Ez talán a legfontosabb lépés. Ezután kezdd el a kibontakozás hosszú folyamatát. Engedd el mindazt, ami nem szolgálja azt a személyt, akivé válni akarsz. Légy gyengéd. Ez hosszú, hosszú időbe telhet. De ha egyszer tisztánlátásra jutsz, az utazás örömteli lesz.
forrás: https://goodness-exchange.com/be-content-or-strive-for-more-srikumar-rao/#google_vignette
Van, hogy az elégedetlenség vezet a valódi elégedettséghez:
