Gyötörtek már olyan álmok, amelyekből szorongással telve ébredtél? A kultúrádnak több köze lehet a jelenséghez, mint gondolnád.
Az álmok diverziója
Az ilyen típusú álmok jellemzően olyan tartalmakkal társulnak, mint a hang elvesztése, fogak kihullása, vagy hogy egy fenyegető lény üldöz.
Az egyik kérdés azonban, hogy vajon az ilyen típusú álmok globálisan, több kultúrában tapasztalhatók-e vagy sem. És ha az álmok bizonyos jellemzői univerzálisak, vajon növelhették-e őseink túlélési esélyeit az evolúciós játszmában? A tövábbiakban az eredeti, angol nyelvű cikk szerzőinek kutatási eredményeit olvashatjuk:
Kutatásaim középpontjában azok a jellegzetes tulajdonságok állnak, amelyek az embert a Föld legsikeresebb fajává teszik. Az emberi egyediség kérdését a Homo sapiens és különböző állatok, köztük csimpánzok, gorillák, orangutánok, makik, farkasok és kutyák összehasonlításával vizsgáltam. Nemrégiben egy olyan munkatársakból álló csoport tagja voltam, amely energiáinkat a vadászó-gyűjtögetők néven ismert kis léptékű társadalmakkal való foglalkozásra összpontosította.
Azt akartuk feltárni, hogy az álmok tartalma és érzelmi funkciója hogyan változhat a különböző kulturális kontextusokban. Az afrikai gyűjtögető közösségek álmainak és a nyugati társadalmak álmainak összehasonlításával azt akartuk megérteni, hogy a kulturális és környezeti tényezők hogyan alakítják az emberek álomképeit.
Összehasonlító álomkutatás
A Nature Scientific Reports című folyóiratban közzétett kutatás részeként kollégáimmal több hónapon keresztül szorosan együttműködtünk a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő BaYaka és a tanzániai Hadza népcsoporttal, hogy rögzítsük álmaikat. A nyugati álmodók esetében Svájcban, Belgiumban és Kanadában élő emberektől rögzítettünk álomnaplókat és részletes álombeszámolókat, amelyeket 2014 és 2022 között gyűjtöttünk össze.
A tanzániai hadzák és a kongói baYakák az eltérő életmódjuk miatt az álomkutatásban egy fontos, eddig még kevéssé feltárt űrt töltenek be. Az egyenlőséget és az együttműködést hangsúlyozó egalitárius kultúrájuk létfontosságú a túléléshez, a társadalmi kohézióhoz és a jóléthez. Ezek a gyűjtögető közösségek nagymértékben támaszkodnak a támogató kapcsolatokra és az erőforrások közös megosztására.
A betegségek, a csoportközi konfliktusok és a kihívásokkal teli fizikai környezet miatt a magasabb halálozási arányok ezekben a közösségekben (a nyugati társadalmakra jellemző szociális védőháló nélkül) azt jelentik, hogy a túlélés érdekében a személyes kapcsolatokra támaszkodnak, ami a vadászok életének sajátos jellemzője.
Álmodozás a kultúrák között
Az álmok tanulmányozása során kezdtünk észrevenni egy közös témát. Felfedeztük, hogy az álmok a különböző szociokulturális környezetekben nagyon különbözőképpen játszódnak le. Egy új szoftver-eszközzel feltérképeztük az álmok tartalmát, amely fontos pszichoszociális konstrukciókat és elméleteket kapcsol össze szavakkal, mondatokkal és más nyelvi konstrukciókkal. Ezáltal megérthettük, hogy az emberek milyen típusú álmokat látnak. Ezeket pedig statisztikailag modellezni tudtuk, hogy tudományos hipotéziseket tesztelhessünk a jelenség természetével kapcsolatban.
A BaYaka és a Hadza álmai gazdagok voltak közösségorientált tartalmakban, ami a köztük lévő erős társadalmi kötelékeket tükrözte. Ez szöges ellentétben állt a nyugati társadalmak álmaiban uralkodó témákkal, ahol a negatív érzelmek és a szorongás sokkal gyakoribbak voltak. Érdekes módon, míg az e gyűjtögető közösségek álmai gyakran fenyegetésekkel kezdődtek, amelyek tükrözik azokat a valós veszélyeket, amelyekkel naponta szembesülnek, mégis gyakran társadalmi támogatással járó megoldásokkal zárultak. Ez a minta arra utal, hogy az álmok döntő szerepet játszhatnak az érzelmi szabályozásban, a fenyegetéseket kezelhető helyzetekké alakítva és a szorongást csökkentve.
Példák
„Azt álmodtam, hogy beleestem egy kútba, amely a Hukumako terület közelében van a Dtoga nép földjén. Két másik emberrel voltam, és az egyik barátom segített kijutni a kútból”.
Vegyük észre, hogy az álom kihívásainak megoldása a problémára adott válaszként egy társadalmi megoldást épített be. Most állítsuk ezt szembe az európai rémálom-rendellenességgel diagnosztizált álmodókkal. Nekik ijesztőbb, nyitottabb elbeszéléseik voltak, kevésbé pozitív feloldásokkal. Konkrétan azt találtuk, hogy a „normális” kontrollokhoz képest magasabb volt a negatív érzelmeket tartalmazó álomtartalmuk. Ezzel szemben a hadzák szignifikánsan kevesebb negatív érzelmet mutattak álmaikban. Ilyen rémálmokról számoltak be:
„Anyukám felhívott a telefonomon, és megkért, hogy tegyem kihangosítóra, hogy a nővérem és az unokatestvérem hallhassa. Sírva jelentette be nekünk, hogy a kisöcsém meghalt. Sikoltoztam a szomorúságtól és sírtam a fájdalomtól”.
„A barátommal voltam, a kapcsolatunk tökéletes volt, és teljesen kiteljesedettnek éreztem magam. Aztán úgy döntött, hogy elhagy, ami mély kétségbeesést és gyötrelmet ébresztett bennem.”
Az álmok funkcionális szerepe
Az álmok csodálatosan változatosak. De mi van akkor, ha az emberiség mint faj sikerének egyik kulcsa rejlik bennük? Mi van, ha álmainkban történt valami, ami javította paleolitikus őseink túlélési és szaporodási erőfeszítéseit?
Egy érdekes megjegyzés az összehasonlító munkámból: az összes élő főemlős közül az ember alszik a legkevesebbet, de nekünk van a legtöbb REM-ünk. Miért volt a REM – az álmokkal leggyakrabban összefüggésbe hozott állapot – olyan védett, miközben az evolúció az alvásunkból faragott le? Talán valami, ami magában az álmodásban rejlik, megelőzte a fajunkat?
Kutatásunk alátámasztja a korábbi elképzeléseket, miszerint az álmok nem csupán az alvó agy véletlenszerű képei, hanem funkcionális szerepet játszhatnak érzelmi jólétünkben és szociális megismerésünkben. Tükrözik ébrenlétünk kihívásait és értékeit, betekintést nyújtanak abba, hogyan dolgozunk fel emóciókat és fenyegetéseket.
Miért jó álmodni?
Az álmodás végső célja még mindig folyamatos kutatások és viták tárgya. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a témák olyan univerzális dolgokat rejtenek magukban, amelyek valamilyen létfontosságú túlélési funkcióra utalnak.
Egyes elméletek szerint az álmodás egyfajta virtuális valóságként működik, amely fenyegető vagy szociális helyzetek szimulálására szolgál, segítve az egyént a valós élet kihívásaira való felkészülésben.
Ha ez valóban így van, akkor lehetséges, hogy a távoli paleolitikumban a világot bebarangoló őseink álmai döntő szerepet játszottak a túlélésükhöz hozzájáruló együttműködés fokozásában.
forrás: https://greatergood.berkeley.edu/article/item/what_do_dreams_look_like_across_cultures
Az álmokhoz hasonlóan más „alternatív világok” is beszűrődnek a mindennapi életünkbe: