A válogatósság borzalmasan megnehezíti a család mindennapjait és az egészséges fejlődést is akadályozhatja. Íme néhány tipp, ami segíthet.
Mint minden, a válogatósság is a hozzáálláson múlik…
Általánosságban azt tapasztaltam, hogy sok szülő feltételezi, hogy a gyerekek nem esznek vagy nem szeretnek bizonyos ételeket, még akkor is, ha maguk a gyerekek soha nem panaszkodtak (vagy még csak meg sem kóstoltak egy bizonyos ételt korábban!). Az a felfogás uralkodik, hogy az olyan ételek, mint a csirkefalatkák, a szendvicsek és az előre csomagolt gyerekméretű rágcsálnivalók a gyerekek kedvenc ételei, és mi (szülőként) habozunk bevezetni olyan ételeket, amelyekről félünk, hogy nem fogják szeretni.
Az ételekkel kapcsolatos hozzáállás, amit tanítunk, legalább olyan fontos, mint az általunk kínált ételek..
Miközben természetesen úgy gondolom, hogy a gyermekeinknek kínált és elkészített élelmiszerek típusát meg kell változtatni, azt is fontosnak tartom, hogy megváltoztassuk azt is, ahogyan a gyermekeink gondolkodnak az ételekről..
Nevezhetjük ezeket „étkezési szabályoknak”, bár az elnevezés kissé félrevezető. Bár mindenképpen kell, hogy legyenek irányelveink arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek a gyerekek az étkezéssel kapcsolatos helyzetekben, ezeket a „szabályokat” inkább példamutatással és gyakorlattal kell tanítani, mint vasököllel (vagy fakanállal).
1. Nem panaszkodunk az ételre
Ez nem azt jelenti, hogy minden étkezésnél kénytelenek enni, csak azt, hogy nem szabad negatívan beszélni az ételekről.
Az étel elsősorban táplálék, és ezt fontos dolog megtanítani a gyerekeknek. Ráadásul az ételekről panaszkodni egyrészt udvariatlanság a szakács felé, másrészt zárkózott hozzáállásról tanúskodik.
Hogyan kezeljük a dolgot? Soha senkit nem kényszerítünk arra, hogy egyen, ha valóban nem éhes (lásd alább), de mindenkinek pozitív hozzáállással kell leülnie és részt vennie az étkezéseken. Aki ragaszkodik a negatív hozzáálláshoz, azt elküldjük az asztaltól. Különösen több gyerek esetén a negatív mentalitás egy bizonyos étellel kapcsolatban gyorsan elterjed. Utána pedig már nehéz visszacsinálni, ezért jobb, ha ezt teljesen kiküszöböljük!
2. Az étel nem jutalom
Az ételt elsősorban táplálkozásra biztosítjuk, nem pedig szórakozásra vagy érzelmi jutalmazásra. Éppen ezért próbáljuk meg, hogy ne vesztegessük meg őket az étellel, vagy ne kínáljunk ételt jutalomként a jó viselkedésért. Még arra is érdemes törekedni, hogy bizonyos ételekből ne csináljunk nagy ügyet a születésnapokon vagy más alkalmakkor, mivel igyekszünk inkább az élményekre koncentrálni.
Ugyanígy az ételeket nem tanácsos büntetéssel összekapcsolni sem(pl. „Meg kell enned a spárgát, különben elfenekelünk.”) Bár a gyerekek nem panaszkodhatnak az ételekre (lásd fentebb), a negatív hozzáállást fegyelmezzük, nem pedig az ételekkel kapcsolatos cselekedetet.
Sok gyerekben (és időnként bizonyos mértékig a felnőttekben is is) látható érzelmi kötődés egy bizonyos ételhez, vagy az, hogy érzelmi helyzetekben bizonyos ételeket akarnak enni. Miközben az általunk biztosított ételek fajtái kétségtelenül fontosak, az is fontos, hogy elkerüljük az ételek (különösen az egészségtelenek) és a boldog idők vagy kedves emlékek közötti kapcsolat kialakulását.
Hogyan kezeljük a dolgot? Ne használjuk a finomságokat sem megvesztegetésként! A gyerekek nem jó viselkedéssel vagy jó jegyekkel érdemlik ki azokat. Ementén pedig ne tartsuk vissza őket akkor sem, ha a gyerekek rosszul viselkednek.
3. Az étkezés családi tevékenység
Az útközbeni és elszigetelt (tévénézés stb. közbeni) étkezés trendje hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek negatívan viszonyulnak az ételekhez. Éppen ezért érdemes erőfeszítéseket tennünk, hogy az étkezéseket (különösen a reggelit és a vacsorát) lehetőleg családilag fogyasszuk el, és ezt az időt élvezhetővé tegyük.
Ennek előnye, hogy az étkezések (remélhetőleg) kellemes időt biztosítanak a beszélgetésre és a gyerekekkel való kötődésre. Ez ideális esetben elősegíti a lassabb és figyelmesebb étkezést is.
Ha egy étel szokatlan vagy ú számunkra, nem csinálunk belőle nagy ügyet (azzal, hogy nem mondunk róla semmit). Egyszerűen pozitív hozzáállással mutatjuk be a gyerekeknek, és feltételezzük, hogy meg fogják enni.
Hogyan kezeljük a helyzetet? Az étkezés a család ideje, és a külső tevékenységek ritkán zavarják meg. Mindenki ugyanazt eszi, és pozitív hozzáállással eszik (bár ha valaki tényleg nem éhes, akkor az étel megkóstolása után csak ül és élvezi a beszélgetést). Azokban a ritka esetekben, amikor a gyerekek nem viselkednek jól az étkezések alkalmával, elnézést kérnek és mennek a szobájukba.
4. Próbálkozz, próbálkozz újra
Hogy elősegítsük a gyerekek válogatósság miatti problémáit, minden ételből, amit egy adott étkezésen felszolgálnak, kapnak egy kis falatot (egy zöldbabot, egy falat édesburgonyát és egy darab csirkét). Amikor mindegyikből megesznek egy-egy falatot, kérhetnek még bármelyik ételből. Amikor a gyerekeknek nem ízlik egy étel, csak elmagyarázzuk, hogy ez rendben van, amíg mindig hajlandóak megkóstolni, és elmagyarázzuk, hogy egy nap (amikor már felnőttek) valószínáleg meg fogják szeretni az ételt.
Az ételek nem kedvelése nem kőbe vésett dolog, ezért nem etetünk erőszakkal hatalmas mennyiségben olyan ételeket, amelyeket nem feltétlenül szeretnek, de azt az elvárást támasztjuk, hogy legalább meg kell kóstolják.
Hogyan kezeljük ezt: Ahogyan az ételekkel kapcsolatos negatív megjegyzéseket sem engedjük meg, úgy az új ételekhez való pozitív hozzáállást is igyekszünk elősegíteni azzal, hogy kezelhető (egy falatnyi) mennyiségben mutatjuk be őketi.
5. Az éhség rendben van, a válogatósság inkább probléma
Teljesen normális (és elvárható), hogy étkezések előtt éhesek legyünk, és az éhség soha nem mentség az ételekkel kapcsolatos negatív hozzáállásra vagy az egészségtelen ételek fogyasztására.
A normális étkezési éhség arra ösztönzi a gyerekeket, hogy egyenek meg mindent, amit felszolgálnak, és egyenek eleget, hogy ne legyenek túlságosan éhesek a következő étkezés előtt. Ugyanakkor az a gyermek, aki panaszkodik, és lefekvés előtt felmentést kap a vacsoraasztal mellől, gyorsan megtanulja a pozitívabb hozzáállást..
Hogyan kezeljük ezt a válogatósság gyógyításának érdekében: Nem hagyjuk, hogy az éhség kifogás legyen az egészségtelen étkezésre vagy a rossz hozzáállásra. Nem gyakran kínálunk uzsonnát, mivel azok a gyerekek, akik legalább egy kicsit éhesek, általában boldogabbak és kalandvágyóbbak étkezéskor.
6. Érdemes a tápanyagdús élelmiszerekre összpontosítani
Koncentráljunk arra, hogy minden nap tápanyagban sűrű, gazdag ételeket főzzünk. Szép lassan, napról napra beépítjük a csontlevest, a házi pástétomot, a nyers sajtokat, a házi szószokat (amelyek vajat vagy tejszínt tartalmaznak), a tojást és a tojásalapú ételeket, mint például a hollandiai szósz.
A gyerekek nem csak kevésbé éhesek egy hússal és zöldségekkel töltöttrántotta után, de tápláltabbak is, és jótékony zsírokat kaptak (szemben azzal, amit egy tál gabonapehelyből kapnak). Amikor csak lehet, hagyjuk, hogy a gyerekek segítsenek az ételek beszerzésében vagy elkészítésében, és igyekezzünk elmagyarázni, hogy bizonyos ételek miért sűrűbbek tápanyagban, és hogy milyen előnyökkel járnak a szervezet számára.
Hogyan kezeljük ezt a válogatósság nehézségeit kerülendő: Minden nap főzzünk frissen, nem előkészített ételekből, ami időigényesebb, mint összedobni egy szendvicset, de megéri, hogy a gyerekeink megtanulják az egészséges hozzáállást az ételekhez. A gyerekeinket is igyekezzünk bevonni a konyhában való segédkezéssel, egyszerű receptekkel.
forrás: https://wellnessmama.com/mindset/food-rules/
Még egy ok, amiért érdemes jó kapcsolatban lenni az étellel:
