Fontos tanulnivaló egy 83 éves nagymamától

Csak rohanunk az életünk után, el akarjuk csípni a jobb állást, elérni a vékonyabb alakot, lecsapni a kedvezőbb ajánlatra. Egy percünk sincs megállni és azt mondani a körülöttünk lévő világra: “milyen szép!”. 

Az interneten találtam meg a 83 éves nagymama levelét, amelyet barátnőjének címzett. Muszáj megosztanom, hogy minél előbb megtapasztald te is azt a pozitív felfogást, amivel rendelkezik a hölgy, mielőtt még késő lenne…

Kedves Bertha!

Egyre többet olvasok és egyre kevesebbet takarítok. Az időt csendes szemlélődéssel töltöm és már nem aggaszt a gaz a kertben. Több időt töltök a családommal és a barátaimmal, kevesebbet dolgozom.

Ha lehetséges, élvezned kell az életet, nem csak megtűrnöd. Én most próbálok erre rájönni és végre elkezdeni értékelni.

Már nem spórolok magamon. A különleges alkalmakra tartogatott porcelán csészéimet akkor is előveszem, ha mondjuk leadok fél kilót vagy kitakarítom a fürdőszobát.

A legszebb ruhámat veszem fel, amikor a piacra megyek. Úgy gondolom, hogy ha sikeresnek látom magamat, könnyebb lesz elköltenem a pénzt.

Nem várok fontos eseményre, hogy feltegyem a kedvenc parfümömet. Akkor is magamra fújom, ha a bankba vagy a kórházba megyek.

Már nem használom a “majd valamikor” és a “majd egyszer” kezdetű mondatokat. Ha valamit megéri látni, hallgatni vagy megcsinálni, én most azonnal akarom.

Nem tudom, mit tennének mások az én helyemben, hisz ők már nem lesznek itt holnap. Azt hisszük, hogy az élet csak úgy jár nekünk. Azt hiszem, hogy ők, akik elmentek, még meghívták volna magukhoz az összes családtagjukat és néhány barátjukat. Talán felhívtak volna valakit, ha lett volna rá lehetőségük, hogy bocsánatot kérjenek múltbéli szavaikért és tetteikért. Szeretem azt is gondolni, hogy elmentek volna egy jó étterembe, ahol a legjobb ételt kérték volna. Csak tippelni tudok, de már sosem fogom megtudni.

Én nem csinálok efféléket. Azt viszont nagyon megbánnám, ha nem írnám le minden hozzám közel állónak a fontos szavakat, amiket mondani szeretnék nekik. Az pedig nagyon fáj, hogy olyan kevés alkalommal mondtam a szüleimnek és a férjemnek, mennyire szeretem őket.

Próbálok nem spórolni és nem halogatni azt, ami nevetést és boldogságot hozhat az életembe.

Minden reggel, amikor kinyitom a szememet, azt mondom magamnak, hogy ez a nap különleges lesz. Minden nap, minden perc, minden lélegzetvétel valóban ajándék!

Az élet talán nem olyan meccset hozott, amiben szívesen játszottunk. De amíg itt vagyunk, táncolhatunk.

Forrás: genial.guru, képek: pixabay.com

Ha tetszett, oszd meg te is a hölgy levelét! Köszönöm!

Még több motiváló idézet az Instagram oldalon, kövess! 

Facebook oldalamon érdekes történeteket, tanmeséket osztok meg veled. Várlak szeretettel a követőim között!

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*