A rugalmas, reziliens gyerekek szülei adott dolgokat rendszeresen ugyanúgy csinálnak, ebből pedig mindannyian sokat tanulhatunk.
A reziliencia nem egyszerűen a csalódások vagy veszteségek utáni talpraállás, vagy a kisebb-nagyobb változásokhoz való alkalmazkodás képessége.
Az emberek gyakran azt feltételezik, hogy az ellenálló képességet a megpróbáltatások hatására fejlesztjük ki. Bár a nehézségek leküzdése megerősítheti az embert és megmutathatja az ellenálló képességünket, nem kell feltétlenül nehézségekhez vagy tragédiához „vezetnie „szoknunk” ahhoz, hogy az ellenálló képesség kialakuljon.
Vannak más módszerek is, amelyekkel segíthetünk a gyerekeknek abban, hogy független, találékony, gondoskodó emberekké váljanak, akik képesek kezelni az élet hullámvölgyeit és boldogulni. Íme hét lépés, amelyet rendszeresen megtehetsz, hogy rugalmas gyermekeket nevelj:
1. Nyugtasd meg magad, hogy őt is meg tudd
Lesznek olyan időszakok, amikor a gyerekek belerángatnak egy érzelmi spirálba. Ez nem az az állapot, amiben lenni szeretnél. Ha viszont igyekszel helyreállítani az egyensúlyodat, segíthetsz nekik abban, hogy megtalálják a nyugalmukat ők is.
Figyeld meg, hogy mi történik. Szerezd vissza az egyensúlyodat. Gondolj egy mantrára, például:
- „Én vagyok itt a felnőtt.”
- „Nem akar felidegesíteni engem; ez csak egy pillanat az időben”.
- „Ez nem tart örökké; ő még csak kicsi.”
- „Nyugodtnak kell maradnom; a gyermekemnek szüksége van rám.”
Ha emlékezteted magad arra, hogy jól vagy, és hogy meg tudod ezt oldani, képes leszel tisztán, stabilizálóan a gyermeked felé fordulni.
2. Hozz létre rutinokat a gyerekek számára
Minden nap többszörös változtatásokkal telik, amelyek arra kényszerítenek minket, hogy minden alkalommal szembenézzünk egy kis bizonytalansággal. Ezek destabilizálhatnak minket és stresszt okozhatnak.
Egy többnyire meghatározott rutin kiszámíthatóbbá teszi az átmeneteket, biztosítja a kontroll érzését, és segít a gyermeknek az önállóbbá válás felé haladni. Azt fogák gondolni: „Tudom, mi következik. Tudom, hogy mi várható. Meg tudom csinálni”.
3. Tudasd vele, hogy hiszel benne
Ha megmutatod, hogy bízol a gyermekedben, hogy képes valamire, megtanul bízni önmagában, még akkor is, ha egy helyzet nehéz.
Kérdezd meg magadtól:
- „Meg tud-e birkózni a gyermekem ezzel a kihívással?”
- „Rendben van-e a frusztrációja?”
- „Bízom benne, hogy rájön erre a problémára?”
Ha teret adunk nekik, hogy saját ötleteik és erőforrásaik felhasználásával próbáljanak meg megoldani egy problémát, a gyerekek kipróbálhatják magukat, és önbizalmat szerezhetnek, hogy újra megpróbálják. Ez hasznos, akár a játszótéren másznak, akár a saját ingüket gombolják be, akár egy feladatsort fejeznek be.
A tudat, hogy te ott vagy a pálya szélén, és készen állsz arra, hogy segíts, ha kérik, biztonságot ad nekik, hogy megpróbálják.
4. Ne feledd! A negatív érzésekre szükség van
Az érzelmek szabályozásának megtanulása reziliencia kialakításának titka. Ahhoz, hogy a gyerekeidnek ezt a hatékony eszközt adhasd, segíts nekik leülni és kezelni a nehéz érzéseket.
Amikor a gyermek megtapasztalja a negatív érzelmeket, és nem nevetségessé vagy büntetés tárgyává válik, megtanulja, hogyan érezze, fogadja el és hogyan lépjen túl rajtuk.
Szülőként nehéz lehet megengedni a gyermeknek, hogy feldúlt legyen, mert a végén azt gondolhatod, hogy kudarcot vallottál. De erről szó sincs!
A saját szorongásod helyett segíts gyermekednek elfogadni a nehéz érzéseket azzal, hogy tudatod vele, hogy minden érzés normális, és hogy bármi is történik, szeretik őt. Így megtanulhatják megtapasztalni a különböző érzelmeket, feldolgozni őket, és végül továbbléphetnek.
5. Legyél ésszerű és kedves, amennyire csak tudsz
A gyerekek látják, érzik és magukba szívják a tetteidet. Ha példát mutatsz arra, hogy ésszerű, kedves és együttérző vagy, a gyerekek megtanulják, hogy másokkal is ugyanígy bánjanak.
Beszélj velük, állíts fel korlátokat, és adj nekik teret, hogy kérdezzenek vagy visszavágjanak az ésszerűség határain belül. Ha kemény vagy a gyermekeiddel, megtanulják, hogy ugyanezt a taktikát alkalmazzák, hogy elérjék, amit akarnak vagy amire szükségük van.
Amikor a gyerekeknek nehéz dolguk van, kiabálnak, toporzékolnak, vagy durván viselkednek és visszabeszélnek, a te reflexed erre az lehet, hogy kiabálsz, szidsz megpróbálod irányítani őket.
A kedvességgel való állhatatossággal messzebbre jutsz. Ha azt az üzenetet küldöd, hogy „mindig itt vagyok neked, még akkor is, amikor összeomlasz”, az arra emlékezteti őket, hogy törődsz velük, és hogy nincsenek egyedül.
6. Kérj bocsánatot, a gyerekek sem érzéketlenek
Senki sem tökéletes, és ne is várd el tőle, hogy az legyen. A kapcsolok a bizalomról, időnként a kellemetlen zavarokról, illetve szakításokról szólnak. Néha el fogod veszíteni a hidegvéredet. És ez ijesztő lehet egy gyermek, sőt, még egy tinédzser számára is.
Egy bocsánatkérés és a javítási szándék kulcsfontosságú lehet. Légy őszinte és közvetlen:
- „Sajnálom, hogy így kiabáltam”.
- „Bocsánatot kérek. Nem kellett volna ezt tennem.”
- „Sajnálom, hogy nem hallgattam rád korábban.”
A felelősségvállalás megkönnyebbülést hozhat a kicsinek, és mintát adhat arra, hogyan kezelje a dühöt és a zavarokat életének más kapcsolataiban.
A gyerekeknek szükségük van a helyreállításra és az újrakapcsolódásra. Ez emlékezteti őket arra, hogy a zavar nem az ő hibájuk. Ellenkező esetben az a meggyőződése alakulhat ki, hogy igen és ez idővel szégyenné válhat benne.
7. Legyél a gyerek puffere, hogy segíthesd a szorongását kordában tartani.
A gyermekeddel és a tinédzsereddel való kapcsolatod mindennapos építésével puffert teremtesz arra az esetre, ha elkerülhetetlenül nehézségek érik őket.
Ha rendszeresen tudatod, hogy ott leszel mellettük jóban és rosszban, akármi is történik, ez a tudat azt az érzést ébreszti a gyerekben nem kell egyedül feldolgoznia egy erősen terhelt vagy ijesztő helyzet óriási erejét.
Amikor krízisek lépnek fel, fontos, hogy saját szorongáodat és félelmedet kordában tudd tartani, lehetővé téve, hogy stabil támogatást és útmutatást nyújts. Így megvédheted őket a stressz, a trauma vagy az élet számos kihívásának hosszú távú negatív hatásaitól. Más szóval ez egy módja annak, hogy rugalmasabbá, reziliensebbé tegyük őket.
Hogy a saját lelkiállapotodról se feledkezz meg:
