Sokszor nem is sejtjük, hogy amit saját, szubjektív véleményként könyvelünk el, azt mennyi minden befolyásolhatja.
Az emberek alaposabban ellenőrzik a közösségi médiában közzétett posztok tényszerűségét, és hajlandóbbak felülvizsgálni eredeti meggyőződésüket, ha a sajátjukétól eltérő kulturális háttérrel rendelkező személlyel állították párba őket. Ez derül ki egy tanulmányból.
Például, ha az olvasó francia, kisebb valószínűséggel hisz egy posztnak, amely azt állítja, hogy Nagy-Britanniában több sajtféleséget gyártanak, mint Franciaországban, mintha egy angol olvasná. És fordítva: egy angol nagyobb valószínűséggel hisz el egy hírt, amely azt állítja, hogy a franciáknak csak 43%-a zuhanyozik naponta, mint egy francia,
Még érdekesebb, hogy amikor angol és francia párok együttesen ellenőrizték az ilyen híreket, az, hogy hogyan tették ezt, és milyen mértékben módosították eredeti meggyőződésüket, attól függött, hogy a kulturális identitás szempontjából „illeszkedtek” vagy „nem illeszkedtek” egymáshoz. A kutatók azt találták, hogy a francia-francia és angol-angol párok a bizonyítékok megerősítésére összpontosítottak, és ragaszkodtak eredeti meggyőződésükhöz. Míg az angol-francia párok mélyebb keresést végeztek, és a bizonyítékoknak megfelelően vizsgálták felül a meggyőződésüket.
Miért fontos különbséget tenni a szubjektív és objektív között
A közösségi médiában megjelenő félretájékoztatás korunk egyik legnagyobb kihívása. Hozzájárul a politikai polarizációhoz, befolyásolja az emberek szavazási, oltási és újrahasznosítási magatartását. Ráadásul gyakran még jóval azután is kifejtik ártalmas hatásukat, hogy helyesbítik őket.
A félretájékoztatási kihívás kezelése érdekében a kutatóknak jobban meg kell érteniük, hogyan dolgozzák fel az emberek az online információkat. Eredményeink, amellett, hogy hozzájárulunk ennek megértéséhez, azt is sugallják, hogy az ellentétes oldalról érkező emberek összefogása a vitás közösségi média posztok tényellenőrzése céljából javíthatja média-műveltségüket és a civil diskurzusban való részvételük képességét.
Valószínűleg nem lesz könnyű összehozni a konfliktus ellentétes oldaláról érkező embereket, hogy közösen ellenőrizzék a közösségi médiában közzétett tényeket. Ilyen időkben még az is nehéz, hogy egy terembe ültessük őket, hogy közvetlenül beszéljenek egymással, anélkül, hogy konfliktusba kerülnének. Mindazonáltal, mivel a közfinanszírozású oktatási intézmények elkötelezettek a megalapozott vita előmozdítása és a nemzet jövőbeli polgárainak felkészítése mellett, a kutatók úgy vélik, hogy továbbra is ezek a helyek a legígéretesebbek arra, hogy kipróbáljuk ezt a megközelítést.
Mi a következő lépés
A jövőbeni tanulmányokban olyan témákra terveznek összpontosítani, amelyek vitatottabbak, mint a sajt vagy a személyes higiénia. Ezzel tervezik megvizsgál, hogy érvényesül-e még a kultúrálisan nem illeszkedő párok moderáló hatása.
Például izraeli és palesztin pároknak terveznek bemutatni a 2023. október 27-ént történt robbanásról szóló posztokat. Annak megfigyelése, hogy az ilyen hírek tényellenőrzését hogyan végzik el az egymáshoz illeszkedő és nem illeszkedő párok, fényt deríthetne arra, hogy egy internetes közlés tartalma hogyan befolyásolja az emberek képességét és hajlandóságát annak ellenőrzésére.
A kutatók munkájának fontossága
A félretájékoztatással kapcsolatos kutatások nagy része arra összpontosít, hogy ki hiszi el ezeket az információkat, és hogyan terjednek. Kevés tanulmány vizsgálta azokat a tényleges folyamatokat, amelyek alapján az emberek értékelik az online olvasottakat.
Az itt tárgyalt tanulmányt végző szakemberek megközelítése olyan kísérleti helyzeteket teremt, amelyekben az ilyen mérlegelés természetes és megfigyelhető. Ez egy újszerű kutatási elrendezés, amely azon a tényen alapul, hogy a közösségi médiában közzétett bejegyzések megosztása és másokkal való megvitatása mindennapi tevékenység.
A szubjektív világszemlélet és személyre szabottság érmének másik fele:
